Mi fán terem ez a Kézműves Udvar?

Biztos sokan feltették ezt a kérdést, akik látták az átalakítást, majd a megnyitást a Rákóczi út és a Brassó utca sarkán. Én is bekukkantottam az első alkalommal, és később is láttam ott időnként embereket, de nem állt össze bennem a kép. Elmentem hát, hogy beszélgessek a tulajdonossal.

Tóth Tünde szívesen válaszolt a kérdéseimre, én pedig megosztom az érdeklődőkkel, amit megtudtam tőle.

Jól látom, hogy ez olyasmi, mint egy piac?

Valóban, egy kicsit vásártérnek is lehet tekinteni, de annál többről van szó. Annyiban piac, hogy termelők jönnek ide, hogy eladják a portékáikat, de sok más dolog is történik itt. Mesteremberek mutatják meg, ahogy dolgoznak. Sőt, ki is lehet próbálni dolgokat, a látogatók is részt vehetnek az alkotásban. Akár egyénileg, akár kisebb csoportokban jöhetnek (osztályok, egyesületek, munkahelyi közösségek). Tudunk csapatépítésben is segíteni.

Miért jöjjenek ide vásárolni az akarattyaiak?

A jó minőségű, finom, hazai árukért. Itt kiváló nyersanyagokból, tisztán, a közelben előállított élelmiszert találnak. Úgy látom, hogy egyre több a tudatos vásárló, aki örül annak, ha megbízható minőségű és egészséges dolgokat vehet.

Mit tudunk itt venni?

Eddig mézet, szörpöket, lekvárokat, sajtokat, kolbászokat és kürtős kalácsot hoztak a termelők, akikkel kapcsolatban vagyok.

Jár hozzánk kovács és ékszerkészítő is, akik megmutatják, hogyan készítik a szép termékeiket, és rendelni is lehet tőlük.

Mikor találjuk itt a termelőket?

Azt tervezem, hogy heti egy alkalommal jönnek majd, de ehhez több vevőre, nagyobb forgalomra van szükség. Most havonta egyszer tudnak jönni az árusok.

Múltkor összefutottam az interneten egy kecskesajtossal, akitől szívesen vásároltam volna, de az én rendelésem kevés ahhoz, hogy eljöjjön ide. Azt mondta, hogy szervezkedjünk össze, rendeljünk többen egyszerre, és akkor el tudja hozni. Arra gondoltam, hogy a Kézműves Udvar ebben tudna segíteni. Jól gondolom?

Igen, tavasztól lesz itt egy gyűjtőpont. Azok az ötven kilométeren belüli termelők, akiknek van akarattyai, illetve Akarattyán megforduló megrendelőjük, itt adhatják le hetente a megrendelt termékeket, és a vevők nálunk vehetik át. Ezzel az egyedi szállítás és a futárra várás se lesz probléma, mindenkinek segítünk vele.

Az előbb említette, hogy a mesterek be is mutatják itt, ahogy dolgoznak. Hogy van ez, mikor lehet ilyet látni?

Legközelebb az augusztus 5-7-ei hétvégén lesznek itt a kézművesek, akiket meg lehet nézni munka közben, sőt be is lehet kapcsolódni az alkotásba.  (Ez már múlt a lap megjelenése idején. A szerk.)

Augusztus 20-án jön egy sajtkészítő, aki egész napos program keretében mutatja be a sajtkészítés fortélyait 10-12 főnyi résztvevőnek, akik aktívan bekapcsolódhatnak majd a munkába. Erre a programra még lehet jelentkezni a 20-433-1008-as telefonszámon!

Ha iskolai osztályok erre kirándulnak, betervezhetnek itt egy pár órás programot. Előzetes egyeztetés után készen állunk, hogy többféle kézműves és készségfejlesztő tevékenységgel ismerkedhessenek meg nálunk, és tartalmasan szórakozva érezzék jól magukat, gyerekek és felnőtte.

Ezeket a foglalkozásokat ki vezeti, hogy folynak?

Horváthné Éva (Évi néni) tizenöt éves játszóházi és táboros tapasztalattal rendelkezik, ő vezeti ezeket a népi iparművészetet és játékokat megismertető foglalkozásokat. Nagyon szeretik a gyerekek. Akik belekóstolnak, újra jönnek, mert itt jól érzik magukat, élvezetes játék közben alkotnak, tanulnak. Különböző anyagokat használnak (például csuhét, szalmát, papírt, gipszet, gyurmát), ezekből lesz játék, báb, sárkány, virág, sok más érdekes dolog. Minden gyerekkel nagyon jól tud együtt dolgozni, mindenki úgy megy el, hogy alkotott valamit, visz haza valamit.

Nem csak alkotás van, játszani is lehet. Van sakk, pingpong, készségfejlesztő kártyajáték. Évi néni jó játszótársa a gyerekeknek, a „vad” gyerekek megszelídülnek, a zárkózottak feloldódnak a vele való játék közben.

Figyel arra, hogy a csoportokban minden gyerekkel egyénileg foglalkozzon, senki sem kallódik el, mindenki benne van a történések közepében.

A beszélgetés elején említette a munkahelyi csoportokat. Nekik mit tudnak nyújtani?

Csapatépítésre kiválóan alkalmasak azok a kézművesek által vezetett foglalkozások, ahol a résztvevők együtt hoznak létre termékeket. Lehet az sajt vagy fazekas munka, esetleg valamilyen kovácsolt tárgy, és sok minden más is.

Milyen tervei vannak, mi változik majd itt?

Az egyik legfontosabb tervemet már mondtam. Heti rendszerességgel szeretnék találkozási lehetőséget nyújtani a termelőknek és a vevőknek, akár „piac” formájában, akár gyűjtőpontként, ahol átvehetik a megrendelt árut a fogyasztók.

Jelenleg az alapok lerakásáig jutottam, a 2016-os év a tapasztalatszerzés ideje. Az igények feltérképezése és a népszerűsítés a jelenlegi legfontosabb feladatok az Udvar életében.

Reményeim szerint 2017-ben már szépen kibontakozik a megvalósult álom, ami elindított ezen az úton. Addig is nyomon követhetőek vagyunk a Balaton Kapuja Kézműves Udvar Facebook oldalon.

Aki szívesen bekapcsolódna valamilyen formában, ötlete elképzelése van, nyugodtan keressen.

Szeretnék a kertben felállítani egy jurtát, ami jó helyszín lenne egyes foglalkozásokhoz, de még nincs jurtám…

Esetleg… valakinek van egy „felesleges” jurtája, és szívesen adja? :-) 

Mennyire idényjellegű ez a Kézműves Udvar? Kikre számít elsősorban, a nyaralókra vagy az itt élőkre?

Az év minden hónapján lesz nálunk esemény, program.

Egyformán számítok a nyaralókra és az itt élőkre, az átutazókra és az Akarattyát imádókra.

Azt szeretném, ha az akarattyaiak szívesen jönnének hozzánk, ez is egy lenne a közösségi terek közül a faluban. Szeretnék közelebbi kapcsolatba kerülni a helyi egyesületekkel, klubokkal is, hogy az összefogás az összetartozás érzése erősödhessen!

Kreatív, felszabadító, a jó érzéseket előcsalogató időtöltések helyszíne lehet a Balaton Kapuja Kézműves Udvar ahová várunk Mindenkit szeretettel!  

Köszönöm az érdeklődést, és Fodor Ákos soraival szeretnék elköszönni az olvasóktól!

Fodor Ákos: Lehet

LEHET,
hogy ez a legtisztább, leghitelesebb minden szó közül, amit csak ismerek.
A tétovaság, a megengedés és a remény közös szava.
"Lehet": a teremtmény szava; a teremtő "LEGYEN" után a Második talán.

1956-os megemlékezés Balatonakarattyán 2013-ban

Balatonakarattyán a Rákóczi parkban lévő 56-os emlékkőnél gyűltünk össze október 23-án, hogy megemlékezzünk a forradalomról, a hősökről és az áldozatokról. A Pilinszky János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói gondosan összeállított és elgondolkoztató műsort adtak elő. Felidézték az ötvenes éveket és a forradalom eseményeit. Nagyon szép előadásban, részben gitárkísérettel, hallhattuk Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. 

 

És a világ beszél csodáról,
Papok papolnak bátorságról.
Az államférfi parentálja,
Megáldja a szentséges pápa.
És minden rendű népek, rendek
Kérdik, hogy ez mivégre kellett.
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?
Mért nem várta csendben a végét?
Miért, hogy meghasadt az égbolt,
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Milyen tökéletes helyzetelemzés!

Wass Albert Üzenet haza című versét hangfelvételről hallgattuk meg Sinkovits Imre előadásában. Mint Győrfi Károlyné a Közművelődési Intézmény és Könyvtár vezetője kiemelte, "csak a kő marad, de a kő marad".

Az ünnepi beszédet Udvardy Gábor a Balatonakarattyai Részönkormányzat elnöke mondta el, aki visszaemlékezéssel kezdte beszédét. Kora miatt nem az 1956-ban történtekről beszélt, hanem harminc évvel későbbi emlékeit osztotta meg velünk, amikor Pápán járt gimnáziumba, és a nagyobb iskolatársai megemlékeztek 56-ról, amiért súlyosan megbüntették őket (1986-ban!). Ma már furcsa lehet ezt hallani azoknak, akiknek nincsenek emlékeik a rendszerváltás előtti emlékeik. A személyes visszaemlékezés után felolvasta Vatics Erzsébet tanácsnok ünnepi beszédét.

Az ünnepséget, hagyományainknak megfelelően, a Himnusz és a Szózat keretezte.

A Szózatot követően az Önkormányzat, a Részönkormányzat, a Honvédség, a Fürdőtelep Egyesület és a Nyugdíjasklub képviselői után a résztvevők is elhelyezték koszorúikat, virágaikat és mécsest gyújtottak az emlékkő előtt.

Jövőre újra itt leszünk!

Akarattya szerelmese (kiállítás)

Augusztus végéig látható Sorger-Babucs Erzsébet festőművész kiállítása a balatonakarattyai könyvtárban. A művész ars poétikája: "Képeim nézőinek azt a mély, pozitív, belső örömet szeretném továbbadni, amit én érzek, amikor képeimet festem".

Semmiképp sem akartam kihagyni ezt a kiállítást, mert érdekelt, hogy a festőnő hogyan kapcsolódik Akarattyához és mit szeret benne. Elmentem a könyvtárba, és valóban érdemes volt megnézni az előtérben és a nagy szobában kiállított ötven művet.

A harminchat éve Münchenben élő művész számára Balatonakarattya ötven éve a második otthont jelenti. Akvarelljeiből látszik, hogy érzi és szereti a Balaton hangulatát. Megállt a sétányon az egyik kedvenc helyemen, hogy megfesse a domboldal és a part fáit, a tavat és az öböl túlpartján a dombokat.Ugye tényleg bele lehet szerelmesedni ebbe a látványba? Sokszor fényképeztem már ezt a kilátást,és mondhatom, hogy a vízfesték foltjai jobban visszaadják a táj hangulatát, mint az éles fényképek.



A többi akvarellel kapcsolatban is így érzek, szívemnek kedves például a "Vízparti látkép" is, aminek egész más a hangulata, mint az előző képnek.


Minden szempontból más a kiszáradt, de még álló Rákóczi fát megmutató fekete-fehér rajz, ami engem havas Szilveszter éjszakákra emlékeztet.

Ám nehogy azt higgyük, hogy Sorger Erzsébet csak balatoni képeket fest és csak vízfestékkel dolgozik. Úgy látom, különösen kedveli a pipacsokat is - több képet hozott róluk erre a kiállításra. Mennyi pipacs nyílt évekkel ezelőtt a magaspart alatt a naptól felforrósodott hegyoldalban! Jó volt újra látni őket, és felidézni a gyerekkori emlékeket.


Nem sorolom fel és elemzem a képeket - inkább meg kell nézni őket! A művész 33. kiállítása augusztus végéig tart nyitva (Balatonakarattya Iskola utca 7. H, K: 14-18, Sze, Cs, P: 10-14 óráig). A képeket meg is lehet vásárolni (kivéve azokat, amelyek már új gazdára találtak, valamint azt, amit a művész az árvízkárosultak javára bocsátott árverésre a kenesei lecsó fesztiválon).

Még egy pár szó a festőnőről: Egyetemi végzettségét tekintve informatikus. A képzőművészet gyerekkora óta foglalkoztatja, de csak a nyolcvanas évek végén kezdett intenzíven festeni. 1999-ben egy nagy müncheni kiállításon debütált, és azóta évente több kiállításon láthatók képei a városban. Nagy álma vált valóra idén májusban, amikor bemutatkozhatott a Müncheni Művész Szövetség éves kiállításán, ahol annak idején sok nagy magyar festő (Munkácsy, Benczúr, Szinyei, Lotz) képeit is láthatta a közönség, és most végre eljutott Akarattyára és nekünk is megmutathatja méltán népszerű képeit.

Akarattyai és kenesei programok

Ebben a Google naptárban megtalálható sok akarattyai és kenesei program:

naptár azonosító: 53gpii0f31s06t7ks8igpb8sls@group.calendar.google.com

URL: klikk

iCal címe:
http://www.google.com/calendar/ical/53gpii0f31s06t7ks8igpb8sls%40group.calendar.google.com/public/basic.ics

Hobo és Faludy Kenesén

Többéves hagyományt folytattak Balatonkenesén a múlt héten. Többször találkozhattunk Faludy Györggyel a kenesei napokon. Ő most már nem jöhetett, de nem maradtunk Faludy nélkül idén sem. Vasárnap (2010. július 11-én) este a balatonkenesei könyvtár udvarán hallottuk verseit Hobótól.

Az épület árnyékában állították sorba a székeket, és többször is hoztak még , mert az újonnan érkezőknek már nem volt hova leülniük. Jöttek még a kezdés után is - ők a fűben ülve és a fáknak dőlve hallgatták a műsort.

Nagyon jó hangulatú este volt, jó kapcsolat alakult ki az előadó és a közönség között. Belefeledkeztünk a művekbe, nem minden darab után jutott eszünkbe tapsolni. Úgy láttam, mindenki élvezte Hobó előadását. Nyolckor szólt, hogy nyugodtan induljunk el meccset nézni (VB döntő!), de mindenki ülve maradt, és kivártuk a hátralévő két verset. Érdemes is volt!

A műsor címadó verse (Ballada a senki fiáról) maradt utolsónak. Ehhez már letette a félbehajtott papírlapokat, amikből néha puskázott a versek közben, hiszen ezt nagyon sokszor adta elő, egész biztosan tudja segítség nélkül. Épp ebben a versben akadt el - megpróbálta a közönséggel végigvenni a szöveget, de pont a második versszak nem akart összejönni - végül a hangmérnöke segítette ki. Így befejezésül egyben is meghallgattuk a balladát.

A műsor után még jutott egy kis idő dedikálásra és rajongókkal való beszélgetésre, fényképezésre is.

Nekünk könnyű dolgunk volt az árnyékban ülve, de Hobó megizzadt munka közben, szüksége is volt a végén a törülközőjére.